A traumatudatos jóga, mint fogalom még nem terjedt el itthon. Tőlünk nyugatabbra (főleg az USA-ban és Angliában) viszont már a pszichológiai traumák, a poszttraumás stressz szindróma holisztikus kezelésének egyik fontos eszköze. Mivel AdniJógás oktatóként rendszeresen teszünk azért, hogy a jóga kifejthesse jó hatásait olyanok körében is, akiknek nem lenne lehetősége stúdióba járni, fel kell tennünk magunkban a kérdést: Hogyan oktassunk úgy jógát a jótékony csoportjainkban, ha soha nem tudhatjuk, hogy mi történt a múltban a velünk jógázókkal?
A traumatudatos jóga kérdéskörét ebben a blog bejegyzésben, melynek témája, hogy mi is a trauma, hogyan kapcsolódik a testünkhöz és miért tud rá hatni a jóga, csak kezdetlegesen fogjuk tudni körbejárni. Ha további információra lenne szükséged, lépj velünk kapcsolatba a főoldalunkon keresztül vagy az info@adnijoga.hu-n.
Mi a trauma?
A „trauma” kifejezést csupán a 19. században kezdték lelki eredetű dolgokra használni. Freud a trauma lehetséges okozóinak a külső hatásokat tartotta: úgy vélte, akkor következik be, ha a szervezetünket olyan mennyiségű káros hatás éri, hogy ellene már képtelenek vagyunk védekezni. Mivel az energiaháztartásunkban keletkező zavart nem tudjuk leküzdeni, magatehetetlen állapotba kerülünk. Persze azóta sok új pszichológiai teória keletkezett, itt Feldmár András pszichológus definícióját idézzük:
„Tulajdonképpen akkor beszélhetünk traumáról, ha foglyul ejtve érzem magam, és valami kínoz. Vagyis ha nem vagyok szabad, nem tudok menekülni, valahogyan gátolva vagyok, kínzást élek át. Trauma bármilyen élmény, amit én magam nem választanék. Bármilyen élmény, amelynek a végét várom.”
E definíció szerint bárki, aki belép egy jógaórára lehet traumát átélt ember. Vannak erősebb, kritikusabb traumák és enyhébbek is. A trauma következménye sokszor lehet szorongásos zavar is, amelyről szintén érdemes pár szót ejtenünk.
A poszttraumás stressz szindróma az akkut traumát átélt embereknél jelentkezhet: katasztrófákhoz, bántalmazáshoz, szemtanúsághoz köthető, tehát életet veszélyeztető helyzethez. Ahogy az illető távolodik a traumától, az emlékezés és a szenvedés intenzitása csökken, de inkább egy elnyomás hatására, mint egy feldolgozás következményeképpen. Ilyenkor fontosak azok a ’triggerek’ amik előhozzák a trauma emlékét. Ennek átélése sokszor pánikrohamhoz vezethet (ami persze magától is megtörténhet a triggertől függetlenül). Tehát az első fontos lépés ezeknek a triggereknek a csökkentése, kizárása. Ezt pedig úgy tudjuk megtenni, hogy minél biztonságosabb, kiszámíthatóbb közeget teremtünk.
Hogyan segít a jóga a traumán?
“A trauma a testben él” – írja David Emerson az ‘Overcoming Trauma through Yoga’ című könyvében.
Egy trauma nagyrészt az idegrendszeren fejti ki hatását a fight or flight, azaz menekülés vagy harc ösztön bekapcsolásával. Egy akut traumát átélt emberben az eset után is működésben marad ez a reflex, így nehezebbé vagy sokszor lehetetlenné válik a biztonságérzet visszanyerése.
Mégis a traumáknak a testünkben is meghagyják nyomaikat. A modern neurológia egyik nagy felfedezése Antonio Damasio nevéhez fűződik, aki megállapította, hogy tudatunk a testi érzeteinkben nyilvánul meg, ezzel kihangsúlyozva a test-elme kapcsolatot. Mivel ezelőtt a pszichológiában főleg az elme és az érzelmek viszonyát vizsgálták, a tudat és a test összekapcsolása újszerű gondolkodásmódot hozott magával. Az amerikai Trauma Center tapasztalati szerint a trauma a testünkben is él és a következő kínzó testi jelekkel jelenik meg a túlélőknél: A mellkas fájdalma, szorulása, összehúzó érzése, folyamatos feszültség a vállakban, fájdalom a hasban, emésztési problémák, amelyek mind mentális rosszulléttel is együtt járnak. A traumát átélt ember sokszor legszívesebben menekülne a testéből, a test és az elme kapcsolata így háttérbe szorul.
A traumatudatos jóga célja, tehát, hogy segítse a testben raktározott traumák feloldását vagy annak megkezdését és hogy újra szorosra fonja a test és az elme kapcsolatát. Ezt nem kell túl drasztikusan elképzelni: sokszor csupán kisebb vagy nagyobb életminőségbeli különbségen keresztül jelentkeznek a feldolgozás jelei. Itt kulcsszó tud lenni a jóga egyik fontos eleme: a jelenlét. Ezen keresztül egy traumát átélt ember is ki tud alakítani egy egészségesebb kapcsolatot a saját testével, megfigyelve a feszültség gócpontjait, a légzés milyenségét. A légzés tudatos kezelésén és a meditatív mozgáson keresztül pedig talán testi és mentális rosszullétének csillapítására is tud eszközt találni.
A cél, hogy a jóga által javítsuk az önértékelést, az egyén lelki teherbíró képességét, növeljük az önuralmat. Mi magunk is tapasztaltuk, hogy a jóga megtanít jobban kezelni a stresszt, a szorongást, az aggressziót – ezt próbáljuk elérni másoknál is. Természetesen hatalmas előny és előrelépés tud lenni a rendszeres jógagyakorlás a fizikai problémák megoldásában is.
